Nemrégiben figyelmes lettem egy étrend-kiegészítőt hirdető vállalkozás influencerekkel promotált reklámkampány sorozatára, amely abban a formában már nem elérhető. Mégis szakmai szemmel érdemes néhány gondolatot megosztani ezzel kapcsolatban, mert több reklám is számos élelmiszerjogi és fogyasztóvédelmi szempontból aggályos állításokat tartalmazott. Például általános testi tüneteteket, úgymint a hasi zsír, fáradékonyság, puffadás stb. kizárólag a kortizolszint emelkedésére fogtak.
„A termék csökkenti a kortizolszintet, és valljuk be mindannyiunknál magas a stressz és a kortizolszint.”
„Lehetne ez egy reklám, vagy egy fizetett tartalom, de én csak a tényeket közlöm – #hirdetés”
Mi baj ezzel? Ebben a cikkben élelmiszerjogi szakjogászként feltárom és elmagyarázom az ilyen és ezekhez hasonló állítások mögötti élelmiszerjogi és fogyasztóvédelmi aggályokat – példákkal és szakértői szempontokkal.
Olvasási idő: kb. 5-7 perc
A fogyasztók egészségtudatossága és a reklámok befolyásoló hatása
Az utóbbi években a fogyasztóknak egyre fontosabbá vált az egészségtudatos táplálkozás, ezért természetes, hatékony és gyors megoldásokat keresnek. A gyártók, forgalmazók a reklámozással az ilyen igényt kívánják megcélozni, ám előfordul, hogy átlépve az élelmiszerjogi és fogyasztóvédelmi határokat.
Az élelmiszerek reklámozásának nagyon szigorú szabályai vannak. Emellett azonban nemcsak az élelmiszerjog előírásaira kell figyelemmel lenni egy élelmiszeripari vállalkozásnak, hanem a fogyasztóvédelmi jog rendelkezéseire is, nehogy a kereskedelmi gyakorlat tisztességtelennek minősüljön, többek között. Ha egy élelmiszer, illetve étrend-kiegészítőket gyártó/forgalmazó cégnek megfordulna a fejedben, hogy a versenytársaknak hogyhogy nem volt olyan frappáns és kézenfekvő reklámszöveg ötletük, mint például:
„Felébredsz az éjszaka közepén és nem tudsz visszaaludni? Ez a magas kortizolszint. Makacs hasi zsírral közdesz, ami nem akar elmúlni? Ez is a kortizolszint hatása.” – Nos, ez nem véletlen!
Fontos azzal kezdenem, hogy az étrend-kiegészítők jogi szempontból élelmiszernek minősülnek, ezért rájuk a magyar étrend-kiegészítőkről szóló rendeleten [1] túl a generális élelmiszerekre vonatkozó jogszabályok is irányadók. Az élelmiszerjog egyik alaptétele, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás – a természetes ásványvizekre és a különleges táplálkozási célú élelmiszerekre vonatkozó uniós jogi rendelkezésekben foglaltak figyelembevételével – nem tulajdoníthat az élelmiszereknek emberi betegségek megelőzésére, kezelésére vagy gyógyítására vonatkozó tulajdonságokat, és ilyen tulajdonságokra nem is utalhat. [2]
⚠️ Tilos az élelmiszerekkel, így az étrend-kiegészítőkkel kapcsolatban is gyógyhatásra utaló állítások, valamint a betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítások alkalmazása. Az egészségre vonatkozó állításoknál pedig számos tényezőt kell figyelembe venni, amely feltételezi a jogszabályi háttér alapos ismeretét (továbbá személyes véleményem szerint a szakmai-etikai elvárások betartását is).
Mik azok az egészségre, gyógyhatásra vonatkozó, valamint a betegségek megelőzésére utaló állítások?
Egészségre vonatkozó állítás bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme és az egészség között összefüggés van. [3] Az ilyen állítások csak akkor használhatók jogszerűen, ha azokat az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) tudományos bizonyítékok alapján jóváhagyta és szerepel az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékében, továbbá a kérdéses összetevők – amely alapján az állítás legitim – jelenléte megfelel a határérték előírásoknak.
Ez persze még nem minden, ugyanis az egészségre vonatkozó állítások csak akkor alkalmazhatók, ha azok a termék címkéjén, megjelenítésén és reklámjában a jogszabályban előírt kötelező tájékoztatásokkal együtt jelennek meg – amilyen például a kiegyensúlyozott étrend és az egészséges életmód jelentőségére vonatkozó kijelentés.
Lássuk az egészségre vonatkozó állítás jó példáját:
„A B12-vitamin hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez.”
Fontos azonban, hogy ez csak olyan élelmiszer esetében alkalmazható, amely az 1924/2006/EK rendelet mellékletében felsorolt vitaminforrás állítás szerint legalább B12-vitaminforrás [4].
Gyógyhatásra utaló állítás bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az áru alkalmas betegségek, illetve az emberi szervezet működési zavarai vagy rendellenességei gyógyítására. Gyógyhatásra utaló állítás például:
❌ „Segít normalizálni a stresszhormon szintjét.”
❌ „Hozzájárul a hormonháztartás egyensúlyához”.
Betegségek kockázatának csökkentésével kapcsolatos állítás pedig bármely olyan állítás, amely kijelenti, sugallja vagy sejteti, hogy az adott élelmiszer, élelmiszercsoport vagy annak valamely alkotóeleme jelentősen csökkenti valamely emberi betegség kialakulásának valamely kockázati tényezőjét. Például:
❌ „Csökkenti a depresszió kockázatát.”
A „kortizolszint-pánik” reklámkampány – miért lehetnek az ilyen jellegű hirdetések jogi értelemben aggályosak?
A kortizol a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormon, melynek szabályozásáért az agyalapi mirigy (ACTH nevű hormonja) felel. A kortizol szintje stresszes helyzetekben nő meg, ezért egyfajta stresszhormonként ismert. Komoly befolyást gyakorol a vérnyomásra, a szív- és érrendszerre, a szénhidrát anyagcserére, az immunrendszerre, továbbá szabályozza a só- és vízháztartást is. Szintje a nap folyamán változik, legnagyobb mennyiségben a reggeli órákban termelődik. [5]
Miért probléma, ha a reklámok a testi tüneteket kizárólag a kortizolra fogják? A kortizol valóban fontos biomarker, de nem „minden baj forrása”. A szóban forgó reklámok többek közötti problémája, hogy gyakran leegyszerűsítették az egészségi állapotok hátterét, és olyan hamis képet festettek, mintha ez az egyetlen hormon, azaz a kortizol lenne felelős minden testi-lelki problémáért. Ugyanakkor a hirdetett termékképes ezt helyreállítani – méghozzá természetes úton, mellékhatások nélkül!
Ez tudományosan és élettanilag is erősen vitatható, jogilag pedig aggályos. Különösen, hogy volt olyan reklám a sok között, amelyben nemhogy sejtette – ami ugyancsak elfogadhatatlan -, hanem egyértelműen kijelentette az influencer, hogy a termék „csökkenti a kortizolszintet”, ráadásul még „karcsúságot” is ígért. Emellett állították a reklámban a mellékhatások nélküliséget, úgy, hogy más termékekről vegyszerességet állítottak. (Függetlenül, hogy név nélkül, mert ezáltal a „más termék” kiterjesztően értelmezhető.) Ez utóbbi pedig meglátásom szerint nemcsak jogilag, hanem etikailag is problémás.
A szóban forgó hirdetések valójában jogalap nélkül – hiszen nem az EFSA listájáról származó engedélyezett –egészségre, továbbá gyógyhatásra vonatkozó állításokat tettek, amelyek a fentiek figyelembevételével szigorúan szabályozottak vagy tiltottak élelmiszerek és étrendkiegészítők esetén. Ezek a reklámok azért is veszélyesek, mert egyfelől bizonyítatlan diagnózist és megoldást sugallanak, és emiatt az emberek elkerülhetik az orvosi vizsgálatokat, illetve olyan terméket vásárolhatnak, ami nem megfelelő vagy hatástalan. Másfelől az említett összehasonlító kommunikáció hamis biztonságérzetet kelthet a fogyasztókban, különösen, hogy a versenytársak termékeit „vegyszeresnek” minősítették.
Ha valami túl szép ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az valószínűleg nem igaz. Nyilván nem múlik el a hasi zsír egy étrendkiegészítőtől, különösen nem mozgás és kalóriadeficit nélkül. A reklámok gyakran játszanak a vágyainkkal és a félelmeinkkel, érzelmi manipulációra építenek, amely kognitív torzításokat használ ki, pl. megerősítési torzítás, hatásorientáltság. A placebohatásra építve pedig a fogyasztók azt hihetik, hogy jobban vannak, miközben a valódi orvosi segítséget az ilyen reklámok hatására negligálhatják. Mindez etikai, valamint jogi szempontból is vitás.
Összegzés – „Jóhiszemű vásárlók, rosszhiszemű állítások?”
A gyógyhatásra utaló, a betegségek megelőzésére hivatkozó vagy nem engedélyezett egészségállításokat tartalmazó élelmiszerreklámok jogellenesek és fogyasztói döntéseket, adott esetben piacot is torzíthatnak. A fogyasztók érzékenyek azokra az állításokra, amelyek hangzatos megoldást ígérnek, különösen komplex testi-lelki problémákra. A kortizolszintre építő, általánosító reklámok ezt a bizalmat kezdték ki a jól hangzó megoldásokkal és erőteljes pszichés eszközökkel.
Az az élelmiszervállalkozó felelőssége, hogy jogszerű, alátámasztott állításokat használjanak. A jogkövető és példamutató vállalkozói magatartás hosszútávon kifizetődő: megerősíti a fogyasztói bizalmat, erősíti a brandet, valamint az üzleti partnerekkel szemben is jó benyomást kelt.
Ha élelmiszeripari vállalkozóként érdekli, hogy hogyan lehet jogilag megfelelő a reklámozás, állok rendelkezésre – kérjen időpontot hozzám.
[1] 37/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet az étrend-kiegészítőkről
[2] 1169/2011/EK rendelet 7. cikk 3. bekezdés
[3] 1924/2006/EK rendelet 2. cikk 5. pont
[4] 432/2012/EU rendelet – melléklet
[5] https://www.endokrinkozpont.hu/hirek/cushing-szindroma-amikor-tul-sok-a-kortizol
