Az élelmiszerek csomagolásán egyre több hívogató jelzővel találkozunk: „cukormentes”, „természetes összetevők”, „bio”, „paleo”, „light” – de vajon ezek mindig megfelelnek a valóságnak, vagy csak egy kreatív marketingcsapat áll mögöttük?
Gyakori „marketing trükkök”, amiket látni lehet a címkéken:
- „Gluténmentes” – olyan terméken is, amely eleve jellegéből, alapanyagából fakadóan nem is tartalmazhat glutént (pl. gluténmentes paradicsom).
- „Növényi tejszínhab” – Ha növényi, akkor abban nincs tejszín… ha pedig tejszínhab, akkor miért is növényi? A kettő együtt nem fér össze!
- „Tejmentes” – de valójában apróbetűvel ott a csillag: „Nyomokban tejet is tartalmazhat.” Annál is inkább probléma ez, mert a mentes termékek allergiára vagy valamilyen emésztési jellegű problémára nyújtanak megoldást.
De mégis hol húzódik a jogi határ?
Az élelmiszerjogi szabályok egyértelműen kikötik, hogy a termékek milyen jelöléseket, állításokat viselhetnek jogszerűen. A mentes termékeknél ráadásul kifejezetten szigorú szabályoknak kell megfelelni, kezdve a gyártástól.
Ha egy vállalkozás félrevezető jelöléseket, állításokat használ, komoly szankciókra számíthat – és nem csak pénzbüntetésre, hanem a fogyasztói bizalom elvesztésére is, ami pedig a bevétel visszaeséséhez és a márkaimázs leromlásához vezet.
Ügyvédként abban tudok támogatást nyújtani, hogy az élelmiszeripari vállalkozások címkézése és marketingje mindenben megfeleljen a jogszabályoknak – mert a hiteles kommunikáció nem csak törvényi elvárás, hanem üzleti érdek is.
(Ez a poszt tájékoztató jellegű, nem minősül jogi tanácsnak.)
